2011.11.04.
A Munka Törvénykönyve szabályozza, mely esetekben jár végkielégítés, és annak mekkora a mértéke.
Ha a munkaviszonyt a munkáltató mondja fel rendes felmondással, vagy az jogutód nélkül szűnik meg, a munkavállalót végkielégítés illeti meg.
Nem jár végkielégítés a munkavállalónak, ha legkésőbb a munkaviszony megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak minősül. Szintén nem jár végkielégítés a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén.
Amennyiben a munkavállaló rendkívüli felmondással szünteti meg munkaviszonyát, úgy jár végkielégítés a munkavállaló számára, ugyanannyi, mintha a munkáltató szüntette volna meg rendes felmondással a munkaviszonyt.
A végkielégítés kiszámítása munkaviszony időtartama alapján történik.
A végkielégítés mértéke:
- legalább három év esetén: egyhavi;
- legalább öt év esetén: kéthavi;
- legalább tíz év esetén: háromhavi;
- legalább tizenöt év esetén: négyhavi;
- legalább húsz év esetén: öthavi;
- legalább huszonöt év esetén: hathavi átlagkereset összege.
Emelt végkielégítés
A végkielégítésnek a mértéke háromhavi átlagkereset összegével emelkedik, ha a munkavállaló munkaviszonya az öregségi nyugdíjra, illetve a korkedvezményes öregségi nyugdíjra való jogosultság megszerzését megelőző öt éven belül szűnik meg.
Nem illeti meg az emelt összegű végkielégítés a munkavállalót, ha korábban már emelt összegű végkielégítésben részesült. Az emelt összegű végkielégítés feltüntetésre kerül a munkavállaló részére kiadott igazoláson is.
Vonatkozó jogszabály: 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről